Régóta köztudott, hogy a szoptatás az öröm forrása, mely különleges kötődést alakít ki az édesanya és kisbabája között. A szoptatás nemcsak a gyermek, hanem édesanyja lelki és testi egészsége szempontjából is rendkívül fontos. Kutatások rávilágítottak, hogy a nem szoptatott gyermekeknél többször volt megfigyelhető az allergia, a középfülgyulladások számának jelentős növekedése, a székrekedés és más emésztési problémák. A szoptatott gyermekeket kevésbé fenyegeti a cukorbetegség és bizonyos daganatos betegségek megjelenése. Ezzel párhuzamosan a nem szoptató édesanyáknál is gyakrabban fordult elő csontritkulás, vérszegénység, petefészek-, méh- és emlőrák.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) is egyértelműen azt ajánlja, hogy a gyermek egyéves koráig az anyatej legyen a fő táplálék, és a szoptatás lehetőleg kétéves korig tartson. Ennek az oka, hogy a gyermek immunrendszere a második életév során teljesedik ki. Kétéves kor előtt csak az anyatejben lévő védőanyagok és gyulladáscsökkentő faktorok segítségével tud hatékonyan működni. Ezen kívül a szoptatás lehetővé teszi a jó anya-gyermek kapcsolat kialakulását. Nagy jelentőséggel bír érzelmi nehézségek okozta sérülések gyógyításában, támogatja az anyaságukban bizonytalan kismamákat.

Az anyatej
Az anyatej mind összetételében, mind mennyiségében folyamatosan alkalmazkodik a csecsemő igényeihez. Növekedéshez szükséges fehérjét, zsírt, D-vitamin felszívódásához elengedhetetlen taurint, immunanyagot, anti-oxidánst és gyulladáscsökkentő anyagot tartalmaz. Az anyatejben olyan hosszú szénláncú telítetlen zsírsavak találhatók, amelyek az idegrendszer fejlődéséhez szükségesek. Ahogy telik az idő, az anyatej fokozatosan egyre fehérebb lesz, ezzel együtt hígabbnak tűnik, azonban a beltartalma semmivel sem lesz szegényebb mint korábban. Az anyatej összetétele egy szoptatáson belül is változik. A  “tej eleje” hígabb, nagy a cukortartalma, de kevesebb fehérje és zsír van benne. A szoptatás második felében a baba a nagyobb energiatartalmú zsír- és fehérjedús tejhez jut hozzá.

A szoptatás a baba minden igényét kielégíti: testközelséget, megnyugtatást és táplálékot nyújt.

Már közvetlenül szülés után nagyon fontos az újszülött mellretétele. A sárgás színű előtej az úgynevezett Colosztrum már a várandósság alatt termelődik és a szülés után azonnal “a baba első védőoltásaként”  áll rendelkezésére. A Colosztrum kis mennyiségű, de a baba összes tápanyagszükségletét fedezi az első napokban. A csekély mennyiségű előtejjel a baba könnyebben boldogul, gyakrabban szopik, ami segíti a tejtermelés beindulását. Az újszülött gyomra születésekor akkora, mint egy cseresznye, befogadó képessége kb. 6ml. A tejhozam illetve a tejtermelés beindulása kereslet-kínálat elvén működik. Azaz minél többször szoptatjuk a gyermeket, annál több anyatej termelődik.
A Colosztrumnak hashajtó hatása is van, elősegíti a magzatszurok ürülését a baba beleiből, és ez segít megelőzni az újszülöttkori sárgaságot. Mintegy kibéleli, beborítja az újszülött beleit, ami meggátolja, hogy kórokozók és fajidegen fehérjék jussanak a szervezetbe. A korai és gyakori szoptatás az édesanyának is jó: fokozza a méhösszehúzódásokat, gyorsítja a placenta megszületését, és csökkenti a vérzést. A gyakori szoptatás az első napokban megelőzheti a kifájdalmas tejbelövellését is.

A szoptatás jelentősége a történelemben
Kr.e. 2250 körül Hammurapi törvénykódexe rögzíti a nő, és a gyermek jogi helyzetét. Kihirdette, milyen büntetésre számíthat a kötelességét elmulasztó szoptatós anya vagy dajka.
Az ókori Rómában az anyától elvárták, hogy maga szoptassa csecsemőjét. Lenézték, sőt hűtlenséggel vádolták azt a nőt, aki nem szoptatott.
Az 1700-as években még a felső néposztály hölgytagjai is maguk szoptatták gyermekeiket Angliában. A szoptatásból a modernség és az anyai szeretet példaképe lett.
Magyarországon a 60-as években már szervezett anyatej begyűjtést végeztek.

Az anyatej alkotó elemeinek megismerése bizonyítja, hogy a szoptatás pótolhatatlan és nem helyettesíthető mesterséges táplálással.

Fehérjék
Az emlősök között az anyatejnek a legkisebb a fehérjetartalma. Ez a viszonylag alacsony fehérjeszint még így is magasabb, mint amennyire az újszülöttnek szüksége van, de ahhoz elég alacsony, hogy a baba veséjére ne rójon túl nagy terhelést.

Zsírok
Az újszülött és a csecsemő főleg a zsírból nyeri az energiát. A tej zsírkoncentrációja a késő délelőtti és kora délutáni órákban a legmagasabb.

Szénhidrátok
A laktóz az anyatej legfontosabb szénhidrátja. Rendkívül fontos a megfelelő szénhidrátmennyiség bevitele, de ennek a feltételnek is eleget tesz a szoptatás.

Vitaminok
Az anyatej vitamintartalma szoros összefüggést mutat az anya vitamin bevitelével. Az átlagosan jól táplált anya tejének a vízben oldódó vitamintartalma elegendő csecsemőjének. Vegetáriánus anyák tejének B-vitamintartalma alacsony lehet.

Ásványi anyagok
Az anyatejben az ásványi anyagok koncentrációja – kalcium, vas, foszfor, magnézium, cink, kálium, fluor – nem függ különösebben az anyai étrendtől. A női tejben ezek az anyagok alacsonyabb szinten vannak jelen, mint a tehéntejben vagy a tápszerben, de összetételük jobban alkalmazkodik az újszülött táplálkozási igényeihez.

Nyomelemek
Az anyatej nyomelemei, mint a réz, a kobalt, a szelén, a jód, a króm, a mangán, az alumínium nagyon fontosak. Koncentrációjuk a női tejben nem túl nagy, de felszívódásuk igen hatékony.

Immunológiai alkotóelemek
Az anyatej nem egyszerűen tápanyagforrás, hanem élő anyag, melynek immunológiailag aktív elemei is vannak. Nemcsak különleges védelmet nyújt a fertőzések és allergiák ellen, de a csecsemő saját ellenálló rendszerének a fejlődését is serkenti. Az anyai szervezetben jelenlevő minden egyes megbetegítő kórokozó ellen termelődött ellenanyag is kimutatható az anyatejben

Forrás:myXcell.eu