Nagyobb valószínűséggel lesz életképtelen vagy kevésbé egészséges magzata azoknak a nőknek, akik a fogantatáskor túlsúlyosak vagy elhízottak - figyelmeztetnek brit kutatók. Vizsgálatukból kiderült, hogy jelentős eltérések mutatkoznak az embriófejlődés korai szakaszában attól függően, hogy a gyermeket váró édesanya normál testsúlyú vagy pedig elhízott. Ezek az eltérések ráadásul a születendő gyermek későbbi életére is komoly hatást gyakorolhatnak.

A kövér nők petesejtjei jóval kisebb méretűek, mint normál testsúlyú társaiké, így előbbiek számára nehezebbé válik a teherbeesés. Mivel a várandósságnak túlsúllyal nekivágó nők aránya a fejlett nyugati társadalmakban az elmúlt 20 évben megduplázódott (az anyák közel 15 százaléka elhízott a teherbeesés idején), olyan problémával állunk szemben, amely folyamatosan növekvő terhet ró az egészségügyre - mondta dr. Roger Sturmey, a kutatás vezetője.

Azt már korábbi kutatások igazolták, hogy összefüggés van az édesanya fogantatáskori testsúlya, és a születendő gyermek későbbi életében kialakuló anyagcsere- és kardiovaszkuláris betegségek kockázata között. A HYMS orvosi egyetem kutatóinak mostani vizsgálata arra világított rá, hogy jelentős eltérések figyelhetők meg a magzatfejlődés korai szakaszában is az elhízott és a normál testsúlyú kismamák embriói között.

„Megállapítottuk, hogy a túlsúlyos vagy elhízott kismamák petesejtjei jóval kisebb méretűek, mint az ideális testsúlyú kismamák petesejtjei. Az is kiderült, hogy túlsúly esetén a megtermékenyített petesejtből kisebb eséllyel alakul ki az embriófejlődésben kritikusnak számító blasztociszta (hólyagcsíra) állapot” - hangsúlyozta Sturmey.

A blasztociszta általában a megtermékenyítést követő 5. napon alakul ki, de a mostani eredmények szerint azoknál az elhízott kismamáknál, ahol egyáltalán létrejött a hólyagcsíra, a folyamat 17 órával hamarabb lezajlott, mint a normál testsúlyúaknál. Ennek a felgyorsult embriófejlődésnek következményeként az elhízott és túlsúlyos kismamák embrióinál kevesebb sejt képződött a blasztocisztában, ez pedig negatívan befolyásolhatja a magzatot tápláló méhlepény fejlődését - tette hozzá Sturmey.

A Human Reproduction című szakfolyóiratban megjelent tanulmány azt is kiemeli, hogy biokémiai eltéréseket is tapasztaltak a kövér kismamák embrióinál: példaként említették a csökkent glükózfelvételt (a glükóz fontos energiaforrás az embriófejlődés korai szakaszában) és a megnövekedett triglicerid-szintet.

Ráadásul a kövér kismamák embrióinál módosult aminosav-anyagcserét is megfigyeltek, ami alapjaiban befolyásolja a sejtek, izmok és szövetek fejlődését.

Bár a mostani eredmények viszonylag kis mintaszámú vizsgálaton alapulnak (összesen 58, mesterséges megtermékenyítésben résztvevő egészséges, túlsúlyos és elhízott nő petesejtjeit vizsgálták), a kutatók szerint sikerült rávilágítani arra, hogy mennyire fontos normál testsúllyal nekivágni a gyermekvárásnak. Ellenkező esetben ugyanis nemcsak az anyuka, de a leendő gyermek egészségi állapotát is egy életre meghatározhatjuk.

Forrás:http://www.origo.hu/egeszseg/terhesseg/20141212-maskent-fejlodik-a-kover-kismama-embrioja.html