A magzat agyában mintegy százmilliárd idegsejt található. A kapcsolódási lehetőségek száma szinte végtelen. Minél több kapcsolat jön létre, annál intelligensebb lesz a megszületendő gyerek.

 A magzatban a fogantatás pillanatától kezdve gyors ütemben szaporodnak a neuronok. A terhesség első hónapjában a bébi szervezetébe percenként negyedmillió idegsejt fejlődik. Ekkor lépnek működésbe a légzéshez, a táplálkozáshoz szükséges idegsejt-kapcsolatokat elindító mechanizmusok. A neuronok születési sebessége folyamatosan csökken (ha nem így lenne, a babának hatalmas feje nőne), de kapcsolódási készségük nem, sőt a kapcsolódásra “nógatni” is lehet őket. A terhesség negyedik-ötödik hónapjában a magzat hanggal, zenével stimulálható. A két agyfélteke így később jobb munkát végez.
Meghatározó táplálkozás
A terhes nő táplálkozása és mozgása szintén meghatározó magzatának jövőbeni szellemi képességeit illetően. A terhesség első hat hónapjában a helytelenül táplálkozó anya szervezetében a fehérjehiány akadályozza a magzat sejtosztódását. A fejlődése ugyan nem áll le, de kisebb kapacitású agya lesz. A fogyókúrázás, a rendszertelen étkezés veszélyes. Nem beszélve a drogról, amelyek közül a legenyhébb is öli a magzati idegsejteket. A kicsi agysejtjei a terhesség alatti rendszeres mozgást is igénylik. A sportoló terhes nő tüdeje kitágul, több oxigént juttat a szervezetébe, magzata agyába.

A csecsemő látóérzéke világrajöttének második hónapjától fejlődik, és nyolchónapos korában befejeződik. Ebben az időszakban kell megtanulnia a látást. A gyerek tizenkét hónapos korára rögződik az agy és a hallókéreg közötti kapcsolat. Egyéves kor után egyre nehezebb felismerni korábban nem hallott hangokat. Ezért kell a csecsemővel értelmesen beszélni, nem csupán gügyögni neki. Ahhoz, hogy egy gyerek valamely másik nyelvet anyanyelvként sajátítson el, ezen a nyelven kell szólni hozzá, mielőtt beszélni tudna.

A gyermekkor az agy aranykora. Minden újszülött fantasztikus teljesítőképességgel jön a világra, de amennyiben a gyerek agya nem kap megfelelő ösztönzést, képességeinek egy részét hatéves korára elveszíti. Közülük némelyik, amilyen például a cselekvőképesség, ez után is fejleszthető, némelyik azonban nem. Azok az agyi idegsejtek ugyanis, amelyeknek kapcsolat híján nincs munkájuk, elhalnak.

Már a magzat négy-öt hónapos korától kezdődően a kisgyerek kétéves koráig kialakulnak a mozgást koordináló agyi kapcsolatok. Minél többféle mozgásra késztetjük ebben az időszakban, annál magabiztosabb felnőtté válik. Egy felnőtt tánckészsége például elsősorban a gyermekkori impulzusok függvénye.
A tértudat kifejlesztéséhez ajánlatos földre tenni a gyereket, és fizikai gyakorlatokra késztetni, amelyek a légzéstechnika elsajátítására is ösztönzik. Tudományosan igazolt tény, hogy a fizikai igénybevétel közben elfogyasztott csokiszelet növeli a szellemi teljesítményt.

Az intelligencia az élet bármely szakaszában fejleszthető. A gyerekekkel ellentétben a felnőtteknek hosszabb ideig és intenzívebben kell ösztönözniük az agyukat, hogy abban újabb és újabb neuronkapcsolatok rögzüljenek.
A szürkeállomány fejlesztésére alkalmas bármely alkotó, szellemi erőfeszítésre késztető tevékenység; az írás, a rajzolás-festés, a számolás, valamint elgondolkoztató művek – könyvek, színdarabok – rendszeres fogyasztása.
Ha vásárlás után rendre megpróbáljuk magunkban felidézni, hogy mire és mennyit költöttünk, a sokadik alkalomkor a számla a fejünkben szinte magától összeáll.