Az egészségügyi ellátásban részesülőket is megilletik az alapjogok. Ezzel az összefoglalóval szeretnénk segítséget nyújtani a kismamáknak abban, hogy előzetesen tájékozódhassanak jogaikról, felkészülten várják életük egyik legfontosabb eseményét, és tudatosan dönthessenek.

A jogszabályok a „betegek” jogait említik, ezért fontos előrebocsátani, hogy a várandósság és a szülés nem betegség, hanem egy természetes állapot. A kismamákat, a szülő nőket, csakúgy, mint a betegeket, megilletik az alapvető jogok az egészségügyi ellátások során, mert saját életéről, testéről és lelkiismereti ügyeiről mindenki maga dönthet. Ez a döntési szabadság mindaddig megilleti a kismamát, amíg nem kerül feloldhatatlan ellentétbe a magzat, illetve az újszülött érdekeivel, jogaival.

A legfontosabb kiindulási pont az egészségügyről szóló törvény (a továbbiakban: törvény) egyik alapvetése, mely így szól:
„10. § (1) Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani.
(2) A betegen – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el.”
 
Jog az orvos megválasztásához
 
Ma Magyarországon a törvény biztosítja a szabad orvosválasztás lehetőségét a terhesgondozásnál és a szülésnél. Mindenki annál az orvosnál szülhet, akit választ. Az orvosválasztást leginkább az orvos felkészültsége és szabad kapacitása korlátozza. Az orvos nem utasíthatja vissza a páciensét önkényesen, diszkriminatív alapon.
A törvény kimondja:
8. § (1) A betegnek joga van az állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató és – ha jogszabály kivételt nem tesz – a választott orvos egyetértésével az ellátását végző orvos megválasztásához, amennyiben azt az egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége vagy az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony nem zárja ki."
 
Jog az otthonszüléshez
 
Ma Magyarországon a szülés két formája közül lehet választani: vagy kórházba megyünk, vagy otthon hozzuk világra gyermekünket bába segítségével. 2011 áprilisa óta hatályos a rendelet, mely az otthonszülést szabályozza. A szabályozás számos esetben nem adja meg a szabad választás  lehetőségét. A rendelet 1. számú melléklete hosszasan sorolja a kizáró okokat, ilyen pl. korábbi császármetszés, vagy akár az erős dohányzás.
A várandósság betöltött 36. hetéig kell eldönteni, hogy hol szeretnénk szülni, és ez jelezni kell a választott bábának. A rendelet így fogalmaz:
„5. § (1) Az ellátás igénybevételéről a várandós nő a terhesség betöltött 36. hetéig dönthet. Az ellátás igénybevételét választó várandós nő a döntés meghozatalát követően haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül a felelős személy közreműködésével négy példányban kitölti a 4. melléklet szerinti adatlapot. A 4. melléklet szerinti adatlapot a felelős személy juttatja el az egészségügyi szolgáltató részére.”
 
Jog az ambuláns ellátáshoz
 
Bár a kórházak általános gyakorlata Magyarországon, hogy a szülést követő 72 órán át bent tartják az anyát és a babát az intézményben, ennek – problémamentes szülés esetén - valójában nincs egészségügyi indoka. Az ambuláns szülés lehetősége – tehát a szülés után 24 órán belül a kórház elhagyása – mindenki számára adott. A törvény értelmében:
„12. § (1) A betegnek joga van a gyógyintézetet elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. E jog csak törvényben meghatározott esetekben korlátozható.” Tapasztalatunk szerint az ambuláns szülést a kórházak mégsem szokták javasolni, sőt, egyenesen igyekeznek lebeszélni róla a kismamát. Ennek oka gyakran anyagi természetű lehet: szülést követően az intézmény csak 72 órás fekvőbeteg ellátás után kap finanszírozást.
 
Jog a kapcsolattartáshoz a hozzátartozókkal
 
A törvény 11. § (5) bekezdése kimondja: „A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy – amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki – újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.”
Fontos megjegyezni, hogy a „megjelölt nagykorú személy” nemcsak hozzátartozó lehet, hanem akár egy bába is.
A kórházak sajnálatos módon sokszor szűken értelmezik ezt a szabályt, vagyis csak egyetlen személy jelenlétét engedélyezik, és azt sem a teljes időtartam alatt: a vizsgálószobába sok esetben nem engednek be hozzátartozót. Holott a kapcsolattartás általános szabályai szerint annak egyetlen korlátja az, hogy a jelenlévő másokat  és a betegellátás rendjét ne zavarjon.(Egy 2010-ben végzett felmérés is erről tanúskodik: a vizsgált szülészetek 21%-a engedte, hogy egynél több személy is jelen lehessen a szülésnél, ha azt a szülő nő igényli.)
 
Jog a dokumentáció megismeréséhez
 
Az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez mindenkinek joga van. Szülészeti dokumentációnkat – amely tartalmazza többek között a beavatkozások, kezelések, vizsgálatok adatait – megtekinthetjük, vagy fénymásolatban kikérhetjük a kórháztól.
A dokumentáció kiadásának rendjét, a fénymásolás költségeit a kórház szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Az iratokba való betekintésnek nincs költsége, csak ha azokról másolatot kérünk. Amennyiben a kórház honlapján nem találunk az igénylés menetére vonatkozó eljárásrendet, úgy a főigazgatóság titkárságán érdemes tájékozódni.
 
Jog a tájékoztatáshoz
 
Az orvosnak átfogó tájékoztatást kell adnia a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, azok tervezett időpontjáról és azok elvégzésének, illetve elmaradásának előnyeiről és kockázatairól, döntési jogunkról, a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről. Az orvosnak a páciens számára érthető módon kell tájékoztatást adnia. Amennyiben a felvilágosítást nem érezzük megfelelőnek, jogunk van további kérdéseket feltenni.
A törvény vonatkozó rendelkezése:
13. § (1) A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra.
…
(3) A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt követően további kérdezésre.
Kórházba kerüléskor, vajúdás alatt számos papírt íratnak alá, többnyire előre, még mielőtt bármilyen beavatkozás lehetősége felmerülne. Így előzetesen beleegyező nyilatkozatot kérnek például a császármetszés elvégzéséhez is. A nyilatkozatoknak tájékoztatniuk kell a felmerülő veszélyekről, kockázatokról is. Mivel a vajúdás nem a legjobb alkalom a teljes körű tájékozódásra, célszerű a belegyező nyilatkozatokat már a várandósság alatt elkérni és áttanulmányozni. Fontos tudni, hogy ezen beleegyező nyilatkozatok bárki számára megismerhetők.
Az adatvédelmi biztos korábbi állásfoglalása szerint a betegtájékoztatók közérdekű adatok, amelyek megismeréséhez mindenkinek joga van. Amennyiben mégsem találja azokat a kórház honlapján, úgy közérdekű adatigényléssel fordulhat a kórházhoz az alábbi formanyomtatványon. A nyilatkozatokat nem kötelező aláírni, de dönthetünk úgy is, hogy majd szükség esetén, az adott helyzetben fogadjuk el. A megadott beleegyezés bármikor visszavonható (lásd következő pont).
A beleegyező nyilatkozatok már több kórház honlapján elérhetőek. Amennyiben a választott kórház még nem töltötte fel, úgy az alábbi adatkérő levéllel lehetőség van közérdekű adatigénylés keretében kikérni őket.

Jog az önrendelkezéshez és a beavatkozás visszautasításához

A törvény alapján mindenki szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, mely beavatkozásokat fogad el vagy utasít vissza. Fontos tudni, hogy ez minden egyes beavatkozásra külön-külön értendő, tehát nem elfogadható, ha olyan beleegyező nyilatkozat aláírását kérik, amin az áll, hogy „a szükséges beavatkozások elvégzéséhez hozzájárulok”. A beavatkozást csak abban az esetben nincs lehetőség visszautasítani, ha közvetlen életveszély áll fenn, vagy annak elmaradása mások egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyeztetné. A vajúdás közben felkínált beavatkozásokat mérlegelhetjük, elutasíthatjuk. Ha van választott szülésznőnk, orvosunk, célszerű már a várandósság alatt előre tisztázni, hogy milyen eljárásrend szerint vezetik a szülést és mi milyen beavatkozásokat szeretnénk elkerülni.
„15. § (1) A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, amely kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható.
(2) Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza, figyelembe véve a 20. §-ban előírt korlátozásokat.
(3) A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen. Az e törvényben foglalt kivételektől eltekintve bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését (a továbbiakban: beleegyezését) adja.
…
(6) A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére.”
A törvény szerint ugyanakkor::
„17.§ (2) A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása
a) mások - ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is - egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, ..”
Problémát okoz, hogy a fenti rendelkezést az orvos tölti meg tartalommal, ő dönti el tehát, hogy adott esetben mi minősül súlyosnak. Ebben az esetben kérjünk teljes körű tájékoztatást, mi alapján minősíti az ellátó orvos súlyosnak az esetet, és jogunk van további orvos véleményének kikérésére is.
 
Jog az együttlétre az újszülöttel
 
A kórház kiválasztásánál fontos szempont lehet, hogy rendelkezik-e rooming in szolgáltatással, vagyis biztosítják-e az anyának és újszülött babájának a 24 órás közös elhelyezést. Sajnos ennek feltételei Magyarországon nem minden kórházban biztosítottak, habár a törvény így rendelkezik:
„11. § (5)  A szülő nőnek joga van … a szülést követően pedig arra, hogy – amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki – újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.”
Érdemes tehát előre tájékozódni a lehetőségekről.
 
Panaszjog
 
Aki kórházban a szülészeti ellátás során jogsérelmet szenved, annak számára az alábbi jogorvoslati lehetőségek biztosítottak – akár párhuzamosan is.
Betegjogi képviselő minden kórházban van. Az intézménytől független személy feladata a betegek panaszainak kivizsgálása a betegjogok érvényesülése szempontjából. Elérhetőségük itt található. Fontos szempont, hogy a panaszt anonim módon is meg lehet tenni.
Panaszunkat jelezhetjük az intézmény fenntartójának és vezetőjének is.
A viták peren kívüli rendezését szolgálja a közvetítői tanács, ám ha kártérítési igényünk van, polgári pert is indíthatunk, illetve bűncselekmény gyanúja esetén feljelentést tehetünk.
 

http://csaladhalo.hu/cikk/hatter/szulo-nok-alapveto-jogai